20 milliárdot tol bele idén Paks II-be az állam
Közel 20 milliárdos tőkeemelést hajtott végre a magyar állam a paksi bővítés projektcégében. Ez jövő márciusig lesz elég.
Közel 20 milliárdos tőkeemelést hajtott végre a magyar állam a paksi bővítés projektcégében. Ez jövő márciusig lesz elég.
Megnyekkent a magyar gazdaság, mert az Audinál átállították a gyártósorokat, és kitört a bankárháború – Demján Sándor és a Bankszövetség megtámadta Spéder Zoltánt, de kemény választ kapott. Az RTL Klub és a TV2 elkezdett pénzt kérni a műsoraiért, a Telenor egyoldalú szerződésmódosítással örvendeztette meg több mint 3 millió ügyfelét, az évszázad üzletéről pedig kiderült, hogy soha nem térülhet meg. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egy nap, öt hír, amiről mindenki beszél: Schiffer András visszavonul a politikától; a kormányszóvivő továbbra sem beszél Soros-pénzeiről; Paks II.-vel kapcsolatban szaporodnak a kétségek; Norbi cége kivonul a tőzsdéről; kiderült, melyik 23 magyar focista utazik az Eb-re; és előkerült egy videó a tegnapi autópályás kényszerleszállásról.
A Paks II. projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem, és miközben állami támogatás nélkül gazdaságilag nem életképes, arra nyújt leginkább lehetőséget, hogy bebetonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Egyebek közt ezeket a megállapításokat tartalmazza egy kedden ismertetett nemzetközi tanulmány, amely demonstratívan azokkal a feltételezésekkel számolt, amellyekkel korábban a kormány által felkért Rothschild Bankház. Arról is szó van benne, hogy ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.
Közel került a magyar kormány ahhoz, hogy az Európai Bizottsággal közös megoldást találjon azoknak az aggályoknak és kételyeknek az eloszlatására, amelyek joggal vagy jog nélkül fogalmazódnak meg a paksi erőmű bővítésével kapcsolatban - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Brüsszelben.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a paksi kapacitást fenntartó beruházásról tárgyal Brüsszelben. Találkozásától Margarete Vestager versenyjogi biztossal jelentős előrelépést vár.
Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
Európai pénzeket is megmozgatnának annak érdekében, hogy új, innovatív nukleáris erőművek épülhessenek a kontinensen – derül ki a Spiegel Online által megszerzett európai bizottsági stratégiatervezetből, amely azonban így sem olyan reaktorokra gondol, mint amilyen Paks 2 lenne. Jávor Benedek EP-képviselő szerint ezen látszik, hogy piaci alapon már nem lehet nukleáris beruházásokat megvalósítani.
Noha egy hete a Reuters még azt írta, hogy a horvátok akár vállalkozóként is részt vennének az új magyar atomerőműben, a miniszter most pontosított: csak a végtermék vevőjeként tudja az együttműködést elképzelni. Úgy ahogyan most is vesznek áramot Pakstól - és ha olcsó lesz, akkor remélik, Paks II-től is megtehetik majd.
A Rolls-Royce, a világ egyik vezető nukleáris irányítástechnikai szolgáltatója a Paks 2 projekt potenciális beszállítójaként mutatkozott be szerdán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nukleáris szakemberek előtt.
Igaz, hogy a papír mindent elbír, de a bizonyítás során csak kérdőjeleket találni. Meg azt, hogy inkább már az a valószínű, hogy beérik lassan a megújuló energiatermelés gyümölcse, mivel az az energetikai szektor számára is már jóval érdekesebb.
Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Jávor Benedeknek, a PM európai parlamenti képviselőjének az atomerőművi blokkok építése ügyében benyújtott népszavazási kérdésének hitelesítését.
Ausztriában egy komplett, megépített atomerőművet nem kapcsoltak be, miután társadalmi nyomásra a politikusok is belátták, hogy 100 százalékos biztonság nem létezik. A Paks II. építési projekt azonban számos más sebből is vérzik, és a sorsa szakmai és biztonságtechnikai szempontból nagyon bizonytalan fázisba került. Ezeket vették sorra és "lajstormba" az Energiaklub "Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának legújabb alkalmával, hétfőn.
Putyin mankója kell a Vnyesekonombank, mert hiába alapította még Lenin és vált egy évtizede a legfontosabb fejlesztési bankká, az orosz export legfontosabb támogatójává és a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozójává, ha Szocsival – a téli olimpiával – túllőttek a lehetőségeiken. A bank felszínen maradásához annyi nem elég, amennyit az orosz költségvetésből most ki lehet szorítani.
Nem valami jók az esélyek még Lázár szerint is, hogy a magyar-kínai közlekedési megállapodást elfogadja Brüsszel.
A volt államtitkár szerint jót tenne, ha Kövér László lenne a párt elnöke, Paks II pedig sosem indul be.
A szivattyús-energiatározós erőmű a rendszer méretű energetikával foglalkozó hazai szakemberek egy része számára maga a Szent Grál. Villamosenergia-rendszerünk rugalmasabb lenne általa, de mivel nincs, az építkezés maga hozza igazán lázba a kormányzati politikát. Ezért kerül elő a téma időről időre, még ha a végén – eddig legalábbis – mindig oda is jutottunk, hogy kiderült: nálunk ehhez nincsenek meg a feltételek.
A kormány szerint kvótás kérdése nem érint nemzetközi szerződést, így lehet róla népszavazni. Ám ha ez az érvelés megáll, akkor Paks II.-ről is lehetne referendumot tartani – mondja a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Jávor Benedek egyszer már kezdeményezett népszavazást az atomerőmű-bővítésről, azt akkor épp arra hivatkozva dobta vissza a Kúria, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik. A képviselő most újra beadja kérdését, hogy tesztelje, két hasonló ügyet azonosan bírálnak-e el a Nemzeti Választási Bizottságban, illetve a Kúrián.
Az Orbán-kormány energiapolitikája annyira csak Paksra koncentrál, hogy elfelejtette lereagálni az utóbbi években megfigyelhető energiapiaci változásokat, melyek sürgős stratégiai újratervezésért kiáltanak - mondta a hvg.hu-nak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója, aki szerint elkerülhetetlennek látszik, hogy Paks II. megvalósítására uniós közbeszerzést írjanak ki, és piaci alapon megmérjék, megéri-e.
Az Európai Bizottság kötelezte a kormányt a titkosítás feloldására, és szigorú menetrendet írt elő neki.